Alapszabály

       

A MAGYAR IPARSZÖVETSÉG (OKISZ)

ALAPSZABÁLYA

(2012. május 23.)

I.

ELNEVEZÉS, SZÉKHELY

 1. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) (a továbbiakban: Szövetség) tagszervezetei -illetve azokon keresztül a tagszervezetekbe (szövetségekbe) tömörült gazdálkodó szervezetek - által létrehozott, szövetségek szövetsége rendszerben működő, önálló és független munkaadói  civil szervezet.

A Szövetség jogi személy, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló  2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, valamint alapszabálya szerint működik.

2. A Szövetség az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának, valamint az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetségének általános jogutódja.

3. A  civil szervezet neve:

 Magyar Iparszövetség

            angolul: Hungarian Industrial Association

            németül: Ungarischer Industrieverband

     A  civil szervezet köztudatban elfogadott, rövidített neve: OKISZ.

4. A Szövetség hivatalos pecsétje körpecsét a név és a székhely feltüntetésével.

A hivatalos embléma fekete színű, három egymásba kapcsolódó láncszem, alatta a nemzeti színekkel ellátott OKISZ felirattal. A hivatalos zászló világoskék-fekete színű és az emblémát ábrázolja.

5. A Szövetség székhelye: 1146 Budapest, Thököly út 58-60.

II.

A SZÖVETSÉG CÉLJA

6. A Szövetség vagyoni és infrastrukturális adottságainak segítségével, a szövetségi rendszerben működő tagszervezetek, az általuk megalakított regionális szövetségek, szakmai tagozatok, és a tagszervezetekhez tartozó mikro, kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi érdekeinek képviselete, érdekeinek védelme és érvényesítése, részükre kedvező gazdálkodási környezet és az Európai Uniós alkalmazkodás elősegítése, gazdálkodásukat könnyítő és eredményességüket javító szolgáltatások nyújtása, oktatási, képzési, szakképzési feladatok koordinálása, ellátása.

Hozzájárulás a foglalkoztatás bővítéséhez, a kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet javításához, a munkaerő-piaci integráció elősegítéséhez.

 III.

A SZÖVETSÉG FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE

7. A Szövetség érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekérvényesítési és szolgáltatási tevékenységének keretében különösen a következő feladatokat látja el:

a)  a tagszervezetek közvetítésével képviseli és védi a tagszervezetekhez csatlakozó gazdálkodó szervezetek – különös tekintettel a kis- és középvállalkozásként működő ipari szövetkezetekre, gazdasági társaságokra – érdekeit az állami szervek előtt. Ennek során fellép az őket várhatóan érő, vagy ért érdeksérelmek, valamint hátrányos következményekkel járó kormányzati, egyéb állami, illetve helyi önkormányzati intézkedések ellen;

b)  képviseli és védi tagszervezetei és azok tagjai érdekeit a jogszabályok, gazdasági döntések és egyéb szabályozások előkészítése során, közvetíti a tagszervezetei által kialakított javaslatokat, képviseli véleményeiket, az ellentétes érdekeket - ha lehetséges és szükséges - a továbbítás előtt egyezteti és megkísérli azok összehangolását;

c)  az előző alpontokban foglalt feladatokat különösen annak érdekében gyakorolja, hogy a tagszervezeteihez tartozó tagoknak megfelelően jövedelmező működést megalapozó ár, hitel-, támogatási és piaci feltételek és integrációs rendszer álljon rendelkezésre, valamint az adók, járulékok és pénzügyi feltételek területén tagjainak érdekeit érvényre juttató szabályozás valósuljon meg;

d)  az előzőekben foglalt eszközök, módszerek és jogosítványok gyakorlásával törekszik arra, hogy tagszervezetei és azok tagjai körében:

- biztosítva legyen működőképességük,

- erősödjön piaci versenyképességük,

- érvényesüljön a gazdálkodás hatékonysága,

- váljon jellemzővé a vállalkozás biztonsága,

- legyen folyamatos a gazdasági-műszaki fejlődés;

e)  az országos érdekegyeztetés fórumain ellátja tagszervezetei és azok tagjai érdekképviseletét, a d) pontban foglaltak teljesítése érdekében többek között harcol a bérek és jövedelmek közterheinek jelentős mérsékléséért, az adminisztrációs terhek csökkentéséért;

f) elősegíti és támogatjaa tagszervezetei által létrehozott regionális szövetségekbe, szakmai tagozatokba – tagszervezetei révén - tartozó gazdálkodó szervezetek Európai Uniós rendszerbe történő beilleszkedését;

g) nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn más országok, illetve nemzetközi szervezetek társas-vállalkozások érdekvédelmét és képviseletét ellátó szerveivel;

h) elősegíti a tagszervezeteihez tartozó gazdálkodó szervezetek bel- és külpiaci tevékenységét, részükre - szolgáltatásai körében - szaktanácsadást végez, információkat biztosít a piac lehetőségeiről, az igénybe vehető bel- és külföldi hitelekről, pályázatokról, kiállításokról és nemzetközi vásárokról;

i) tevőlegesen hozzájárul a tanulás – elsődlegesen a képzés és a szakképzés – világában bekövetkezett lemaradás felszámolásához.

j) Szervezi és közvetíti tagszervezetei között a régiós együttműködést és közreműködik a régiós piacbővítés és fejlesztés megvalósításában;

k) bemutatja, modellezi a termelő típusú szövetkezeti forma előnyeit, hátrányait, segítséget nyújt a szövetkezeti törvény végrehajtásához;

l) feladatai ellátása érdekében közreműködik a közgyűlés döntése alapján esetlegesen megalakuló gazdasági társaság létrehozásának szervezési munkálataiban, feladatot vállal működtetésében;

m) feladatait a közgyűlés által ötévenként elfogadott középtávú érdekképviseleti program szerint, a megváltoztatott kiemeléseknek, sorrendiségnek megfelelően hajtja végre.

n) ellátja azokat a feladatokat, melyekkel – az elnökség vagy a tagszervezetek kezdeményezésére – a közgyűlés az érdekvédelmi-érdekképviseleti feladatait kibővíti.

8. Feladatainak eredményes ellátása érdekében együttműködik és szervezeti szövetségre törekszik – a kis- és középvállalkozók képviseletét felvállaló – más munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel.

9. A Szövetség tevékenységét a politikai pártoktól, illetve minden egyéb politikai befolyást érvényesítő szervezettől, törekvéstől függetlenül végzi.

10. A Szövetség az előző (7-9.) pontokban meghatározott feladatai és jogosítványai érvényesítése érdekében arra törekszik, hogy az Országgyűlés, a kormány és tagjai, egyéb központi állami szervek, illetve helyi önkormányzatok tevékenységét és döntéseit tagsága érdekében megfelelően befolyásolja.

Ennek keretében kapcsolatokat épít ki és tart fenn

– az Országgyűlés tisztségviselőivel és bizottságaival, a pártok parlamenti frakcióival;

– a Kormánnyal és annak tagjaival, a minisztériumokkal és országos határkörű szervekkel és azok területi szerveivel;

– tagszervezeteinek segítségével és közreműködésével, a területi önkormányzatokkal.

11. A Szövetség tevékenységi köre:

94.11 - Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet (főtevékenység)

94.12 - Szakmai érdekképviselet

94.99 - Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

85.32 - Szakmai középfokú oktatás

85.59 - Máshova nem sorolt egyéb oktatás

85.60 - Oktatást kiegészítő tevékenység

85.52 - Kulturális képzés

58.14 - Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

63.99 - Máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás

64.99 - Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés

68.20 - Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

69.10 - Jogi tevékenység

69.20 - Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

70.22 - Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

73.20 - Piac-, közvélemény-kutatás

82.11 - Összetett adminisztratív szolgáltatás

82.30 - Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

82.99 - Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

78.30 - Egyéb emberierőforrás-ellátás, - gazdálkodás

88.99 - Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

94.99 - Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

85.32 - Szociális ellátás elhelyezés nélkül

 IV.

 TAGSÁGI VISZONY

12. A Szövetség tagjai azok a helyi területi, illetve szakmai érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatot ellátó önálló jogi személyiségű civil szervezetek: egyesületek, amelyeket – az Alapszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az elnökség tagjai sorába felvesz.

Az elnökség határozhat – a Szövetség szándékaival azonosuló és azokat támogató – pártoló tag felvételéről. A pártoló tagot a közgyűlésen csak tanácskozási jog illeti meg, de igénybe vehet minden – a tagsági viszony alapján járó – szövetségi szolgáltatást.

13. A tagsági viszony a felvételt kérőnek az elnökséghez intézett belépési nyilatkozatával és az elnökség ezt elfogadó döntésével keletkezik. Elutasító határozat esetén a közgyűléstől lehet kérni annak felülvizsgálatát.

14. A tagsági viszony megszűnik:

- kilépéssel,

- a tag jogutód nélküli megszűnésével,

- kizárással.

15. A tagszervezet kilépéssel, a tárgyév december 31. napjára szóló kilépési szándék bejelentésével szüntetheti meg tagsági viszonyát. A kilépési szándékot az elnökség felé írásban kell bejelentenie.

A Jogutód nélküli megszűnés esetén a tagsági viszony megszűnésének napja megegyezik a szervezet megszűnésének napjával.

A tagszervezetet akkor lehet kizárni, ha a tagsági viszonnyal járó kötelezettségeit felhívás ellenére sem teljesíti, vagy a Szövetség célkitűzéseivel, alapszabályával ellentétes tevékenységet folytat.

Kizárás esetén a tagsági viszony megszűnésének napja a kizárásról hozott elnökségi határozatban rögzített időpont. Az elnökség kizáró határozatával szemben a közgyűléstől lehet kérni a kizáró határozat felülvizsgálatát.

16. A tagok jogai:

- részt vehetnek a Szövetség tevékenységében és rendezvényein, követelhetik az Alapszabályban és a közgyűlési határozatokban megfogalmazott feladatok teljesítését,

- saját területükön az ott működő állami-helyi önkormányzati és más szervek előtt képviselik a Szövetség testületi álláspontját, annak nevében és hivatalos képviseletében az országos feladatok helyi végrehajtása érdekében fellépnek,

- igénybe vehetik a Szövetség szolgáltatásait,

- képviselőik útján választhatnak és képviselőik választhatók a Szövetség szervezeteibe,

- a bíróság előtt megtámadhatják – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Szövetség bármely szervének törvénysértő határozatát.

17. A tagok kötelezettségei:

- Az elnökség által meghatározott éves tagdíj megfizetése, a tagdíjfizetés rendjének megfelelően,

- részt venni mindazon szövetségi szervek munkájában, amelyekben tevékenységet vállaltak.

18.  Pártoló tag:

a) az a gazdálkodó szervezet lehet, amely vállalja, hogy – a tagsággal járó szervezeti kötöttségek nélkül – a Magyar Iparszövetséget erkölcsileg és anyagilag támogatja;

b) jogosult arra, hogy a Magyar Iparszövetség nyilvános rendezvényeiről tájékoztassák, azokra meghívást kapjon, és azokon véleményét kifejthesse;

c) a Magyar Iparszövetség Alapszabály 16. pontjában meghatározott jogokkal nem rendelkezik;

d) erre vonatkozó viszonya akkor jön létre, ha a pártoló tagsági viszony létesítésére irányuló kérelmét a Magyar Iparszövetség Elnöksége a szervezeti és működési szabályzatának megfelelően jóváhagyja;

e) korlátozott jogosítványai okán a szervezet létszáma szempontjából nem vehető figyelembe;

f) által a Magyar Iparszövetségnek nyújtott anyagi támogatás mértéke a pártoló tag felajánlásának függvénye;

g) erkölcsi támogatása keretében igyekszik népszerűsíteni a Magyar Iparszövetséget illetve növelni annak – tag illetve pártoló tag – tagságát, támogatottságát;

19. A tagok képviselete:

A tagok képviselete a Szövetségben képviselőik útján valósul meg. A képviselői meghatalmazás írásban történik.

V.

A SZÖVETSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

ÉS TISZTSÉGVISELŐI

20. A Szövetség választott és delegált testületei:

            Közgyűlés

            Elnökség

            Felügyelő Bizottság

            Jelölő Bizottság

KÖZGYŰLÉS

21. A közgyűlés a Szövetség legfőbb testületi szerve, amely a tagszervezetek képviselőinek összességéből áll. A közgyűlés megbízatása öt évre szól.

22. A közgyűlésben a tagszervezetek jogaikat és kötelességeiket képviselőik útján gyakorolják.

23. A közgyűlésen a tagszervezetet legalább kettő és legfeljebb huszonnégy, a tagszervezet által választás útján delegált képviselő képviselheti.

24. A képviselő delegálás szempontjait, az egyes tagszervezeteket megillető képviselői mandátumok számát,az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés állapítja meg.

Az egyes tagszervezetek képviselői mandátumának számát jelen Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

25. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A rendes közgyűlés összehívásáról az elnökség határoz. Az elnökség bármikor jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni.

Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tagszervezetek egyharmada, vagy a felügyelő bizottság az ok és cél megjelölésével írásban kéri, illetve ha a bíróság elrendeli.

26. A közgyűlésre szóló meghívót valamennyi képviselőnek és más állandó részvevőnek meg kell küldeni. A közgyűlés időpontját 15 nappal megelőzően a képviselők részére ajánlottan, vagy kézbesítővel meg kell küldeni a közgyűlés meghívóját, napirendi javaslatát, valamint az írásos előterjesztéseket.

27. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) a tagfelvételi kérelem elutasítása és a kizárás ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása;

c) az elnökség éves beszámolójának megvitatása és elfogadása, az  elnökség intézkedéseinek és határozatinak szükség szerinti felülvizsgálata;

d) a felügyelő bizottság éves jelentésének megtárgyalása és elfogadása;

e) a tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak megválasztása és felmentése;

f) az elnökség által beterjesztett éves gazdálkodásiés mérlegbeszámolóelfogadása, valamint a következő évi gazdálkodási terv jóváhagyása;

g) a Szövetség más civil szervezettel való egyesülésének vagy jogutód nélküli feloszlásának kimondása;

h) az elnökség működési rendjének elfogadása és módosítása;

i) döntés a tagszervezetek és rajtuk keresztül tagjaik által a Szövetség országos érdekképviseleti-érdekvédelmi tevékenységének ellátásához szükséges - elsődlegesen az éves mérlegbeszámolón alapuló - adatok szolgáltatásáról;

j) döntés gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről, vagy már működő gazdasági társaságba való belépésről, vagy abból történő kilépésről, valamint alapítvány létrehozásáról;

k) a Szövetség középtávú érdekképviseleti programjának megvitatása, elfogadása, a programból eredő feladatok meghatározása.

28. A közgyűlés határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

Ha a közgyűlés a megjelentek száma miatt nem határozatképes, változatlan napirenddel 1 órával későbbi időpontra újból össze kell hívni. Az újbóli közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

29. A közgyűlés döntéseit a jelenlévő képviselők több mint a felének egyetértő szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének a szavazata dönt.

Az Alapszabály megállapításához, vagy módosításához az összes képviselő több mint a felének egyetértése szükséges.

Az összes képviselő legalább kétharmadának egyetértő szavazata kell a szövetség más  civil szervezettel való egyesülésének elhatározásához.

Az összes képviselő legalább háromnegyedének támogató szavazata szükséges a Szövetség jogutód nélküli megszűnésének kimondásához.

30. A közgyűlés minden hatáskörébe tartozó kérdésben nyílt szavazással dönt.

31. A közgyűlést levezető elnököt - az elnökség javaslatára - saját soraiból választja meg.

ELNÖKSÉG

32. Az elnökség a Szövetség operatív irányító szerve, amely két közgyűlés között irányítja annak munkáját. Az elnökség megbízatása öt évre szól.

33. Az elnökség tagjai az ügyvezető elnök, a hat alelnök valamint – a tagszervezetek által választás útján delegált – elnökségi tagok. Minden tagszervezet egy-egy elnökségi taggal képviselteti magát az elnökségben, abban az esetben is, ha az érintett személy tisztségviselő.

34. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a) a közgyűlés összehívása, napirendjének meghatározása, az írásos előterjesztések jóváhagyása, javaslattétel a közgyűlést levezető elnökének (elnökeinek) személyére;

b) döntés a tagfelvételi kérelem és a pártoló tag felvételének elbírálásáról, tag kizárásáról;

c) az éves tagdíj megállapítása;

d) a Szövetség díjainak alapítása, adományozásuk elveit megállapító szabályzat elfogadása; a díjak esetenkénti odaítélése;

e) a Szövetség képviselete – az elnökség felhatalmazása alapján megbízott tagok, vagy felhatalmazott személyek által – a különböző érdekképviseleti, érdekvédelmi fórumokon. Ezeken a fórumokon a Szövetséget, illetve a tagszervezeteket érintő kérdések megtárgyalásának kezdeményezése;

f) a Szövetség feladata körébe tartozó nemzetközi kapcsolatok ellátása, döntés nemzetközi szervezetekben a Szövetség tagságáról, képviselet a nemzetközi szervezetekben és annak szerveiben;

g) az ügyvezető elnök és az alelnökök közötti munkamegosztás elveinek a meghatározása;

h) a közgyűlés döntése által létrehozott alapítványoknál az alapítói jogok gyakorlása, meglévő vagy létrehozandó gazdasági társaság esetén a szükséges képviselet és a tulajdonosi ellenőrzés biztosítása;

i) a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása;

j) a közgyűlés döntése alapján a tagszervezetek és rajtuk keresztül azok tagjai részére meghatározott adatszolgáltatási rendszer konkrét adatigényeinek meghatározása;

k) a Szövetség középtávú érdekképviseleti programjának időarányos – évenkénti – értékelése;

l) a tisztségviselőkjavaslata alapján, az ügyintéző szervezet dolgozói számára főtanácsosi, illetve tanácsosi cím használatának engedélyezése;

m) a tisztségviselők és a könyvvizsgáló díjazásának, az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai részére a költségtérítés megállapítása;

35. Az elnökség munkaterv alapján végzi munkáját, éves munkatervét maga állapítja meg. Szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. Az ülés összehívásáról a Szövetség ügyvezető elnöke gondoskodik. A meghívóban és a megvitatásra szánt előterjesztéseket az ülés előtt legalább 8 nappal előbb kell a tagokhoz és a meghívottakhoz eljuttatni.

36. Az elnökség ülésein a Szövetség ügyvezető elnöke, távollétében az ügyvezető által e feladatra felkért alelnök elnököl.

37. Az elnökség tagjai kétharmadának jelenléte esetén határozatképes. Döntéseit a jelenlevő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az az álláspont kerül elfogadásra, mely mellett az ügyvezető elnök szavazott.

38. Az elnökség ülésein a felügyelő bizottság elnöke, valamint a Szövetség ügyvezető elnöke által meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt. Az elnökség szótöbbséggel meghozott határozatával zárt ülés megtartását is elrendelheti, ezen kizárólag az elnökség tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke vehet részt.

39. Az elnökség határozatait a tagok részére meg kell küldeni.

40. Az elnökség tevékenységéről évente köteles beszámolni a közgyűlésnek.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

41. A közgyűlés a közgyűlés képviselőiből ötévi időtartamra választja meg a 7 tagú felügyelő bizottságot oly módon, hogy először dönt a felügyelő bizottság elnökének személyéről, majd ezt követően a felügyelő bizottság tagjairól.

A felügyelő bizottság feladata a Szövetség Alapszabály szerinti működésének, gazdálkodásának, a közgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának, valamint az ügyintéző szervezet munkájának az ellenőrzése.

42. A felügyelő bizottság tagja a közgyűlés azon tagja lehet, aki egyidejűleg nem tagja az elnökségnek. A felügyelő bizottság tagja nem lehet egyidejűleg a Szövetség ügyintéző szervezetének munkaviszonyban álló dolgozója.

43. A felügyelő bizottság munkájáról és megállapításairól évente beszámol a közgyűlésnek, ügyrendjét és munkaprogramját maga határozza meg.

44. A felügyelő bizottság elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Akadályoztatása esetén az általa megbízott felügyelő bizottsági tag helyettesíti.

45. A felügyelő bizottság tagjai a Szövetség valamennyi iratába -az irányadó jogszabályok keretei között- betekinthetnek. A felügyelő bizottság megállapításait, javaslatait az intézkedésre jogosult szerv vezetőjével írásban közli.

46. A felügyelő bizottság jogosult az elnökség ülését összehívni olyan esetekben, melyek valamely téves joggyakorlat, vagy szabálytalanság elhárítására irányulnak és annak megszüntetésére vonatkozó felhívásnak az elnök 8 napon belül nem tesz eleget. A felügyelő bizottság jogosult a közgyűlés összehívására, ha a Szövetség egészének a működésében olyan szabálytalanságot állapít meg, amely a törvényes működést megkérdőjelezi, és ennek megszűntetésére vonatkozó felhívásnak az elnökség nem tett eleget.

JELÖLŐ BIZOTTSÁG

47. A közgyűlés teljes ciklusának időtartamára a tagszervezetek választás útján 1-1 főt delegálnak a Szövetség jelölő bizottságába, amelynek megbízatása a következő tisztújító közgyűlés befejezéséig, az új jelölő bizottság megalakulásának időpontjáig tart.

Nem lehet a jelölő bizottság tagja a Szövetség tisztségviselője, a tagszervezetek által választás útján delegált elnökségi tag, az FB tagja, illetve az, aki a Szövetség ügyintéző szervezetével munkaviszonyban áll, megbízatásának (munkaviszonyának) fennállásáig.

48. A jelölő bizottság az Alapszabályban rögzített, választott tisztségviselők és más választott bizottsági tagok jelölését készíti elő, valamint az alkalmankénti megüresedés miatt szükségessé vált tisztségek betöltésére tesz javaslatot.

49. A jelölő bizottság működésének szabályait esetenként maga állapítja meg. Saját soraiból elnököt választ, aki a jelölő bizottság javaslatát a közgyűlésen előterjeszti.

TISZTSÉGVISELŐK

50. A Szövetség tisztségviselői:

– az ügyvezető elnök

– a hat alelnök

– a felügyelő bizottság elnöke.

A közgyűlés a közgyűlés képviselőiből ötévi időtartamra választja meg a tisztségviselőket.

51. A tisztségviselők a szövetség nevében eljárva testületi álláspontot képviselnek.

a) Az ügyvezető elnök feladatai:

- a Szövetség általános képviselete Módja: egyedül

- az ügyintéző szervezet munkájának, gazdálkodásának irányítása

- két elnökség közötti időszakban dönt, illetve intézkedik az elnökség hatáskörébe tartozó halaszthatatlan döntést (intézkedést) igénylő ügyekben

- döntéseiről, illetve intézkedéseiről beszámol az elnökség következő ülésén

b) Az ügyvezető elnököt akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök által megbízott alelnök helyettesíti.

c) Az ügyvezető elnök és az alelnökök a köztük kialakított munkamegosztásnak megfelelően végzik munkájukat.

52. A Szövetség tisztségviselői a közgyűlés képviselőiből megválasztott nagykorú, magyar állampolgárok lehetnek.

A tisztségviselői megbízatás megszűnik: lemondással, visszahívással, a képviselői státusz megszűnésével, a közügyektől eltiltó jogerős bírósági ítélettel, a tisztségviselő elhalálozásával.

53. A Szövetség ügyvezető elnöke, alelnökei, felügyelő bizottság elnöke és tagjai, egymással - a Ptk. szabályozása szerint - közeli hozzátartozói kapcsolatban nem állhatnak.

VI.

A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE

54. A Szövetség törvényes képviselője az ügyvezető elnök.

VII.

A SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ SZERVEZETE

55. A Szövetség gazdasági és ügyintézői feladatainak ellátására ügyintéző szervezetet működtet. Az ügyintéző szervezet a Szervezeti és Működési szabályzat szerint végzi munkáját.

56. Az ügyintéző szervezet feladata a testületi szerveket és tisztségviselőket a határozatoknak megfelelően segíteni az Alapszabályban rögzített feladatok megvalósításában. A konkrét feladatok meghatározása az ügyvezető társelnök útján történik.

Az ügyintéző szervezet gondoskodik a testületi szervek működéséhez szükséges információk megszerzéséről, a tagszervezetek felé szánt információk eljuttatásáról, a döntések megfelelő tartalmi és alaki előkészítéséről, a testületi ülések és más rendezvények megszervezéséről.

Végzi a feladatául kijelölt szolgáltatásokat, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a szövetség testületi határozatai megszabnak.

Az ügyintéző szervezet létszámkeretét, szervezeti felépítését és működési rendjét tartalmazó Szervezeti és Működési Szabályzatát az elnökség hagyja jóvá.

57. Az ügyintéző szervezet közvetlen irányítását az ügyintéző szervezet vezetője, az ügyvezető elnöklátja el.

58. Az ügyvezető elnök a közgyűlés és az Elnökségdöntéseinek megfelelően gondoskodik a Szövetség rendelkezése alatt álló vagyon működtetéséről és cél szerintifelhasználásáról,ésfelel a rendelkezésre bocsátott vagyonért és eszközökért.

VIII.

A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

59. A Szövetség éves gazdálkodási terv alapján működik. Az elnökség minden gazdálkodási év lezárásakor köteles gazdálkodásáról a közgyűlésnek beszámolni és a következő évre szóló gazdálkodási tervet jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszteni.

60. A Szövetség és az ügyintéző szervezet működésének forrásai:

– tagszervezetek és a pártoló tagok által fizetett tagdíjak,

– a Szövetség rendelkezése alatt álló vagyon működtetéséből származó hozadék,

– a szolgáltatásokból befolyt bevételek,

– pályázati úton elnyert források,

– támogatások.

IX.

A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

61. A Szövetség az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott egyéb esetek mellett megszűnik, ha a közgyűlés az összes képviselő legalább háromnegyedének egyetértő szavazata alapján önmaga feloszlását kimondja.

62. Kötelező a közgyűlés összehívása és a Szövetség megszűnésének kimondása abban az esetben, ha a tagszervezetek száma három, vagy annál kevesebb szervezetre csökken.

63. A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. A végelszámolás szabályairól, a vagyonmegosztás alapelveiről és arányairól a megszűnést kimondó közgyűlés határozatban dönt.

X.

ZÁRÓRENDELKEZÉS

64. A jelen Alapszabályt a Szövetség közgyűlése 2011. október 12-én elfogadta, és ezzel hatályba lép.

A Magyar Iparszövetség 1992. május 5.-én elfogadott, 5/1998. számú Küldöttgyűlési határozatával módosított, az 1998. június 24.-ei közgyűlés határozatával módosított, a 2002. június 26-ai közgyűlés határozatával módosított, a 2006. május 24-ei, a 2007. május 25-ei, a 2008. május 22-ei, a 2010. május 26-ai, valamint a 2011. május 25-ei közgyűlés által, módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya jelen Alapszabály hatálybalépésével hatályát veszti.

A Magyar Iparszövetség jelen Alapszabályát  az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény vonatkozórendelkezései  szerint a Fővárosi Bíróságnak bejelentette.

Budapest,  2012. május 23.

Dr. Vadász György

ügyvezető elnök

 

 A Magyar Iparszövetség Alapszabályának

I. számú melléklete

A Magyar Iparszövetség Közgyűlési képviselőinek egyesületi megoszlása

BARANYA 3 fő

BÁCS-KISKUN 8 fő

BÉKÉS 3 fő

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 2 fő

CSONGRÁD 4 fő

FEJÉR 2 fő

GYŐR 3 fő

HAJDÚ-BIHAR 3 fő

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 4 fő

KOMÁROM-ESZTERGOM 3 fő

NÓGRÁD 2 fő

PEST 4 fő

SOMOGY 3 fő

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 2 fő

TOLNA 2 fő

VAS 3 fő

VESZPRÉM 7 fő

ZALA 2 fő

BUDAPESTI IPARSZÖVETSÉG 6 fő

KÖNNYŰIPARI VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGE 5  fő

SZÖVETKEZETEK ÉS VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGE 12 fő

ÖSSZESEN 83 fő

CsatolmányMéret
Alapszabály_2010.doc99.5 KB

A Magyar Iparszövetség „Inkubátorházának” fejlesztése KMOP-1.5.3/A-09-2009-0004. A Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.